Squash

A Szépia Bio & Art Hotel 2 squash pályával rendelkezik. 

 Squash 5.300 Ft / óra

Szállodánk Squash pályái szabad helyek függvényében foglalhatók.
Telefon: +36 30 948 2142

SQUASH / FALLABDA  szabályok

Kezdési szabályok
Amikor a játékosok a pályára lépnek, az elsõ játszma megkezdése elõtt öt perc felmelegítõ játék áll rendelkezésükre. Ezalatt a játékosok a pálya ellentétes térfelén állnak, és úgy ütik a fõfalnak a labdát, hogy az az ellenfél térfelén pattanjon. Két és fél perc után a játékosok térfelet cserélnek. Két célja van: egyrészt az, hogy felmelegítsék a labdát (ugyanis amikor a labda még hideg, kevésbé pattan), másrészt az, hogy a játékosok magukat is bemelegítsék néhány ütéssel. A játszmát csak meleg labdával lehet elkezdeni. A felmelegítõ játék után az ütõ megpörgetésével döntik el, hogy ki adogat elõször, méghozzá úgy, hogy aki megnyeri a pörgetést, az választhat, hogy adogatni vagy fogadni akar-e elõször. Az esetek többségében az adogatást szokták választani, fõleg akkor, ha a hagyományos pontozás szerint mérkõznek, amikor csak az adogató fél szerezhet pontot.

 A mérkõzés
Az adogatás megkezdésével elkezdõdik a játék. Akkor nyeri meg a játékos a labdamenetet, ha ellenfele a tinre üti a labdát (fémmel borított, 0,45 m széles sáv a fõfal legalján); ha a határvonalakon kívülre üti a labdát; ha nem tud beleütni a labdába, mielõtt az másodszor is pattanna a padlón. A labdamenet folyamán a játékosok megüthetik a labdát közvetlenül a levegõbõl vagy az után, hogy egyet pattant a padlón. Az oldalsó és a hátsó falak használhatók arra, hogy a labdát visszajuttassák a fõfalra.
Mérkõzéseken többnyire az úgynevezett "hagyományos" vagy "nemzetközi" pontozást alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy csak az a játékos szerezhet pontot, aki adogatott. Ha a menetet a másik játékos nyeri meg, akkor nem kap pontot, de megszerzi az adogatás jogát. Minden játszmát kilenc pontig játszanak. Az utóbbi években többnyire a pénzdíjas versenyeken szokás alkalmazni az amerikai pontozási rendszert, ami azt jelenti, hogy a labdamenetet bármelyik játékos megnyerheti, függetlenül attól, hogy ki adogatott. Ebben a szisztémában minden játszmát 15 pontig játszanak. Erre a módosításra azért volt szükség, mert a profi mérkõzések túlságosan hosszúra nyúltak. Gyakran megesett, hogy két óránál is hosszabban játszottak, mert az idõ nagy része azzal ment el, hogy változatlan állás mellett megszerezték egymástól az adogatás jogát. Az amerikai pontozási rendszerben is elõfordul, hogy a profik közötti mérkõzések nagyon hosszúra sikerülnek, de a két órányi idõtartamot csak ritkán lépik túl. Általában az a játékos kerül ki gyõztesen, amelyik öt játszmából hármat megnyer, de olyan pontozási rendszer is létezik, melyben háromból két nyert játszma szükséges a gyõzelemhez.
A mérkõzéseket csapatok is vívhatják egymás ellen. A csapatok három-öt játékosból állnak. Ilyenkor a csapattagok rangsor szerint mérkõznek egymással, vagyis elõször a legerõsebb játékosok mérik össze tudásukat, majd a második legjobbak és így tovább. Minden megnyert mérkõzés egy pontot ér.
A versenyeken számos versenyzõ, illetve csapat küzd egymás ellen. Általában egyenes kieséses rendszerben játszanak, ami azt jelenti, hogy az a játékos vagy csapat, amelyik vereséget szenved a mérkõzés során, kiesik a mezõnybol. Léteznek csoportmérkõzéses rendszerû versenyek is: ilyenkor két elvesztett mérkõzés után esnek ki a játékosok, illetve csapatok. Harmadik lehetõség a körmérkõzéses verseny, ami azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel megmérkõzik, és az a csapat vagy játékos nyeri a tornát, aki alegtöbb mérkõzést nyeri meg az összesítésben.

Adogatás
Az elõször adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a bal oldali adogatónégyzetbõl akar-e adogatni. Többnyire a jobb oldalit szokás választani jobbkezes ellenfél esetén, és a bal oldalit balkezes esetén, mert így a labdát az ellenfélnek fonákról kell visszaadnia, ami általában mindenkinek gyenge pontja.
Az adogatás akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egy pontja a labda megütésének pillanatában az adogatónégyzeten belül van úgy, hogy nem érinti a négyzetet körülhatároló vonalak egyikét sem.
Az adogató feldobja a labdát a levegõbe, majd lepattanás elõtt elüti a fõfal felé. A labdának a fõfalon az adogatóvonal és a határvonal közé esõ területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen “használt” adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsó fal által határolt terület. (Ha a a labda éppen a fogadónégyzet valamelyik határoló vonalán pattan, akkor az adogatás érvénytelen.)
A labda pattanhat a hátsó falon, az oldalfalon vagy akár mindkettõon, mielõtt padlót érne, de nem mehet a határvonalakon kívülre. A sikertelen adogatás neve fault: ebben az esetben a fogadó nyeri meg az adot labdamenetet.

Az adogatás érvénytelen az alábbi esetekben:
Az adogatónak legalább az egyik lába nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül (lábhiba). Az adogató beleér a labdába, miután az már lepattant a padlóra.
Az adogató felkészül és üt, de elvéti a labdát. A labda nem pattan a fõfalon az adogatóvonal felett. A labda az oldalfalon pattan eloször, és csak azután a fõfalon.
A labda az ellentétes fogadónégyzeten kívül esõ területen pattan a padlón. A labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti.  Az adogató kétszer üt bele a labdába.  Az adogató összeütközik a labdával, miután az visszapattant a fõfalról.
A nyertes labdamenet

Ha az adogató sikeresen adogatott, a játék további részében az adogatóvonalnak és a padlón lévõ vonalaknak nincs szerepük, összesen csak a tin és határvonal számít. Az adogató akkor nyeri a labdamenetet, ha ellenfele nem tud beleütni a labdába, mielõtt az másodszor is pattanna, nem tudja a labdát a fõfalra ütni,  a labda elõbb pattan a padlón, mint a fõfalon, a labdát bármelyik falon a határvonalon kívülre üti,
a labda a plafonon pattan, vagy eltalál valamit, illetve áthalad valamin, ami a plafonról lóg le, az ütõ húrjain viszi a labdát, illetve ha kétszer üt bele,
az üton kívül bármi mással a labdához ér, szándékosan akadályozza az ütésben,
véletlenül zavarja meg ütés közben úgy, hogy megakadályozza egy esetleges nyerõütés kivitelezésében.